2013. január 23., szerda

Gyomor és agy

A mexikóiak nem egy finnyás nép, ez számos helyen megmutatkozik. A kedvenc tacos-os helyünket kerestük fel ma vacsoráért, ahol két olyan variációra mentem rá, aminek hallatán és láttán az amerikai lakótársaim vérmérséklettôl függôen vagy visítani, vagy fintorogni, vagy öklendezni kezdtek. Pedig ott sem voltak a helyen ahol vettük. Egy hatalmas fémtálcán ömlesztve mindenféle recegô-remegô, gôzölgô húscafat, olyan sokáig fôzve hogy szinte maguktól szétesnek. A 8-10 különbözô húsfajtából kérés szerint az orrod elôtt aprítanak fel egy bárddal annyit, amennyi egy tacoshoz szükséges.
Szerintem baromi finom mindkét változat amit kértem. A pacalt nem kell bemutatni, egyszerûen zseniális, a sertésagy pedig mind az ízét, mind pedig az állagát tekintve leginkább a tofu és a gomba közé helyezhetô el. Az egyetlen problémám csak az, hogy a 3 darab nagyon kevés volt, háromszor ennyit is simán meg tudnék enni ezekbôl. Mmmm.... :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése