2013. január 12., szombat

Kolozsvár Divers

Lassan egy hete végzett divemaster vagyok, várom a január huszonötödikén kezdôdô oktatói kurzust, de a tréning a pihenô alatt sem nagyon áll le, hiszen azért vagyok itt, hogy a papír (ez esetben kártya) mellett minél több tudást és gyakorlati tapasztalatot szerezzek.
Amint már említettem, van itt három nagyon jó fej fiatal srác Kolozsvárról. Kettô közülük egy út- és autópálya építô vállalkozás tulajdonosa, állami és önkormányzati megrendelésekbôl élnek, nem is rosszul, a harmadik srác pedig azt hiszem a sofôrjük, aki jutalomútként kapta Mexikót. Mivel télen nem lehet utat építeni, kényszernyaraláson vesznek részt. (Lehet, hogy ha még tavasszal eljutok Thaiföldre, szó van róla hogy oda is kijönnének, mièrt ne alapon. Tudnak élni. Örömmel tölt el, hogy meghívtak Kolozsvárra, hogy töltsek velük néhány napot. Régóta tervezem hogy teszek egy erdélyi túrát, ez egy remek apropó lenne.) A másik sofôrjükkel nemrégiben szakítottak, aki belevezette Árpi Porsche-jét egy tóba Kolozsváron, miközben a MOL kútnál álló prostikon legeltette a szemét. A román sajtó a balatoni hummeres üggyel együtt említve szàmolt be az esetrôl.
Igaz ugyan, hogy ingyen laknak itt, de amúgy alaposan kiélvezik a nyaralást. Amellett, hogy minden nap beszívnak és rohadt jó otthoni 56 fokos házi szilvapálinkán élnek, élünk, éjjeli horgászat, terepjárós túra, homár vacsi, topless bár és búvárkodás színesítette a napjaikat. Cozumel az élet élvezetérôl szól, és ezt a lehetôséget nagyon ügyesen ki is használták.
Az egyik srác OWD-s búvárként érkezett, belôle Advanced búvárt faragtunk, a másik még soha nem merült, ô itt nálunk végezte el és tette le az OWD-t, a kollégájuk pedig egy DSD-t (Discover Scuba Diving) kapott ajándékba a srácoktól, ami gyakorlatilag egy tanfolyam nélküli próbamerülés. Célja, hogy kedvet csináljon a tanfolyam elvégzéséhez és kiváltsa a "szerelem elsô látásra" effektust.
Mint magyarul beszélô oktató-jelöltnek, mindezekben elég komoly szerepet bízott rám Mike, mindegyiket végig asszisztáltam, ha kellett fordítottam és magyarul adtam részletesebb magyarázatot. Az Open Water tanfolyam végén itt adnak "ajándékba" egy hajós merülést, ami Árpi készségei mellett (konkrétan nem tud úszni és fosik a víztôl, a maszk levételt csak a harmadik napon tudta megcsinálni) egy igazi kihívás volt. Már a parti merülések is izgalmasak voltak, hiszen folyamatosan bírkóznom kellett a sráccal hogy víz alatt tudjam tartani, ami 4 méteren még nem olyan vészes, nagyon nagy baj ott nem történhet. A nyílt tengeren 18 méteren azonban már jóval komolyabb a történet, le sem vettem róla a szemem, folyamatos szoros emberfogásban úsztam a feje felett, hogy véletlenül se lôjön fel a felszínre. A korallok sajnos alaposan megszenvedték Árpi egyéni, leginkább egy bechemotoxozott csótány haláltusáját felidézô lábtechnikáját.
Most éreztem elôször meg azt, hogy mekkora felelôssége van egy oktatónak és egy divemasternek. (Ha valaki megkapta az OWD kártyát, onnantól már saját maga felel minden merüléséért, de addig, az oktatás alatt még mi felelünk érte.)
Még indulás elôtt kötöttem egy olyan profi egész éves átfogó nemzetközi búvárbiztosítást a DAN-nál, (Divers Alert Network) ami a saját károk, búvárfelszerelés sérülése, lopás, elvesztés, szokásos utasbiztosítás, balesetek, orvosi ellátás, keszonkamra, családtag kiutaztatása mellett felelôsségbiztosítási fedezetet nyújt a tevékenység körében okozott anyagi és nem anyagi jellegû károkért 3,5 millió USD értékhatárig. Ez 770 millió forint, ismerve az amerikaiak pereskedési gyakorlatát és kártérítési igényeit, enélkül szerintem nem lehet ezt a munkát nyugodt lélekkel végezni. (Az USA-ban kártérítési pert nyert a tulajdonossal szemben egy betörô, amiért a betörés közben elcsúszott a lakásban és eltörte a lábát.)
Tehát ott tartottam, hogy aktívan részt vettem az oktatásban. Az elméleti tudásáttekintôk, tesztek és a záróvizsga megíratását, a javítást és a konzultációt is rám bízta Mike, úgyhogy gyakorlatilag konkrétan végigcsináltam egy OWD tanfolyamot A-tól Z-ig, élesben. Mosolygok is nagyon. :)
Hamarosan indulunk a bázisra Kenneth-tel, a svéd sráccal, és ma egy sokkal nagyobb feladatban kell segédkeznünk: egy 7 fôs társaság megy DSD+ merülésre, rájuk kell vigyáznunk. Ez azt jelenti, hogy nem csak a védett vízben és 4-5 méteren merülnek az emberek, (ez életük elsô találkozása a búvárkodással), hanem délután hajóra ülünk és kivisszük ôket max. 12 méterre merülni. Tanfolyam, gyakorlat és tapasztalat nélkül, két oktató és két divemaster, egyszerre 7 újonc DSD-ssel. Konkrétan -elvileg- mûrepülô alakzatba rendezôdve kell kísérni a csoportot és segíteni, lent tartani ôket, beállítani a lebegôképességüket, a mellényeiket fújkálni és leengedni, beavatkozni ha bárki bepánikolna vagy hirtelen elindulna a felszín felé.
Kemény menet lesz. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése